1. vuk:
   2008. 10. 16. 15:16

   a cipő az első képen...
   szerelmes vagyok az ilyen cipőkbe, akármennyire is nem stílusom.

2. kitti:
   2008. 10. 16. 15:30

   nem rossz...imádom Nanushka ruháit meg a stílusát. bár sztem ennél volt már neki izgalmasabb kollekciója is...

3. gabciii:
   2008. 10. 16. 23:05

   a második képen lévő kabát nagyon jóó <3
   a többi nem ragadott meg.

4. G:
   2008. 10. 18. 15:43

   Ez a cipő-zokni dolog nekem nagyon csúnya.

5. ARTificial:
   2008. 10. 19. 17:53

   ez a nanushka mindig olyan jellegtelen béna cuccokat csinál, semmi egyediség nincs benne. nem csoda hogy hazajött londonból, ott ilyen sz*rral nem lehet érvényesülni

6. kisszo:
   2008. 10. 20. 22:04

   ARTifical,
   Függetlenül attól, hogy nekem mennyire tetszenek a Nanu kollekciók (általában nagyon, ez most közepesen), az ilyen hozzáböfögésnek remélem te is látod, hogy semmi értelme nincsen. Fejtsd ki szépen, hogy mit miért gondolsz, vagy hallgass. A szimpla kinyilatkoztatást pedig inkább hanyagold. Olyan ciki.

7. kisszo:
   2008. 10. 20. 22:22

   A szandál-zokni kombó tavaly nekem is furcsa volt a Burberry kirakatában, azóta megszoktam. Sőt, már-már tetszik is.

   Ez a Nanushka kollekció sokszor emlékeztetett a Burberry-re, ezt totál laikusként merem kimondani. És ezzel nem minősíteni szeretnék se pro, se kontra - ám az egész bemutatóval kapcsolatban hiányoltam egy kicsit több izgalmat és meglepetést. Ez van.

   Azért örülök, hogy mára létezik legalább ennyi korszerű, vállalható, szalon- (vagy inkább utca-) képes magyar divattervezés. És ez csak a kezdet, szerintem az út előre, felfelé vezet. Érdemes figyelni.

8. ARTificial:
   2008. 10. 21. 20:37

   azért gondolom így mert ha bemegyek a Zarába, H&M-be, New Yorkerbe, Mister Lady-be vagy egy csomó más helyre, ugyanilyen cuccokat látok, sőt még szebbeket is, és akkor nem említettem az olyan drága, minőségibb helyeket mint például a Promod. De Nani és a kollekciói egyébként teljesen megfelelnek a mai magyar társadalmi elvárásnak: szürkülj be, ne legyen benned egyediség, és akkor jó leszel. Ja, a magas sarkú+zokni összeállítás übergáz, de ez nem Nani hibája, ma minden hülye szeret ilyet hordani

9. kisszo:
   2008. 10. 21. 20:42

   Köszi ARTifical, ezzel már lehet vitázni, vagy akár egyetérteni...

10. kitti:
    2008. 10. 22. 16:23

    nah igeen ezaz, h ilyen sapkát kabátot, gatyát vagy akár cipőt vehetek pl a h&mben is jóval kevesebbért...most nem sikerült újat alkotnia...ilyen csajokat látok ezrével a váci utcában is:P

11. bobi:
    2008. 10. 22. 19:16

    a Promod egyáltalán nem drágább a Zaránál...

    amúgy sztem is nagyon "tömeg" ez a kollekció

12. kisszo:
    2008. 10. 23. 16:13

    Elnézést, ez egy kicsit offtopic lesz, de eszembe jutott valami, és kíváncsi vagyok, ti mit gondoltok róla?

    1) Tegyük fel, hogy ezeket a holmikat valóban kevesebb extravagancia jellemzi (mihez képest?), és hasonlítanak a fent említett márkák termékeire, melyeket itthon is nagyobb tömegben hordanak az emberek.
    2) Tegyük fel, hogy az árakat korrektül összevetettük.

    Mit találunk ekkor? (Megpróbálhatunk esetleg válaszolni a következő kérdésekre):

    i) Vajon jobban örülnénk-e, ha olyan kollekciókat látnánk, melyek extravagánsabbak ugyan, de az emberek nem veszik meg és nem hordják őket? Másképpen fogalmazva, mit látnánk szívesen a hazai kifutókon? Mit várunk a tervezőktől?
    ii) Csakugyan többé-kevésbé ugyanazt kapjuk-e a különböző márkáktól? Ez esetben mi alapján döntünk vásárláskor? Ár, presztízs, minőség, apróbb különbségek?
    iii) Árai alapján hová sorolható pl. egy Nanushka kabát, ruha? Drágább, mint a H&M, drágább-e, mint a Zara, Promod, esetleg a Burberry?
    iv) Ha árban két termék azonos szinten van, milyen szempontok alapján döntöm el, hogy melyiket válasszam? Mert jobban bízom valamelyik minőségében? Ezt tapasztalataim alapján, vagy más okokból gondolom? Ceteris paribus (minden egyéb tényező változatlansága) esetén melyiket preferálnám a hazai tervező és a multi közül? Mit jelent nekem egy hazai tervező ruháját hordani?

    ...meg ilyenek, a sor szabadon folytatható. Szép napot! :)

13. Lotte:
    2008. 10. 23. 21:01

    Mint új fogyasztó, én üzenetet is veszek a termékkel. Légy egyedi, minőségi, dizájner holmit viselj és mindezt magyar színekben.

14. ARTificial:
    2008. 10. 24. 13:21

    a Nanushka ruhák kb kétszer-két és félszer annyiba kerülnek, mint a Zara termékek, és még sokkal többe, mint a pl. H&M termékek. A H&M ruhák stílusa semmivel nem különb, mint ez (nem akarom minősíteni a H&M-et, akinek szűkebb a tárcája, onnan is fel tud szépen öltözni.), a Zarában bőven akadnak különb cuccok, mint Nanushka ruhái.

    Így hát nem fogok kétszer annyit fizetni egy "magyar tervező alkotására", mint egy Zara-cuccra, ami még jobban is néz ki.

15. ARTificial:
    2008. 10. 24. 13:22

    ja és még valami: szerintem Nanushka ruhái nem csúnyák, csak épp semmi eredetiség nincs bennük. semmi.

16. kisszo:
    2008. 10. 25. 16:32

    Ok, ez is egy vélemény. Remélem, az érintettek is olvassák.

    Ne feledjük, hogy a Zara óriáscég, mely évente 11.000 (!) tervet gyárt le (ez napi 30 új ruha!), lehengerlő mennyiség egy egyszemélyes vagy kis tervezőcsoporthoz képest. Ezzel lehetetlen versenyezni, árban és mennyiségben egyaránt. (Az sem csoda, ha 11.000 termék közül van néhány olyan, ami tetszik.)

    Valami másban kell a hazai tervezőknek erősnek lenniük, ráadásul ezt a hozzáadott értéket a piacnak is el kell ismernie. Máskülönben a tervezés öncélú, a kollekciók pedig a "fióknak" készülnek.

    Én drukkolok...

17. oui:
    2008. 10. 26. 18:20

    A Promod egyáltalán nem minőségibb hely, mint a H & M vagy a Zara, sajnos. Sőt.

18. kiwi:
    2008. 10. 27. 11:33

    vki lécci mondjon egy irányárat menyibe kerül pl egy nanushka nadrág?kíváncsi lennék rá.köszi

19. zsír:
    2008. 10. 27. 12:08

    Én személy szerint nem azért megyek el megnézni egy divatbemutatót, hogy ugyanazt lássam, mint az utcán, vagy a tömegcikket gyártó üzletekben. A divatbemutató akkor érdekes, ha látványos, egyébként pedig dögunalom tud lenni. Mondjuk nézz meg egy Galliano bemutatót, kicsit másról szól, annak ellenére, hogy ő is készít hordható ruhákat:) Persze tudom, nem lehet összehasonlítani a gazdasági helyzetet és a lehetőségeket (bár nanushkának és haverjainak indokolatlanul és érthetetlenül sok bemutatkozási lehetősége akad...), de akkor is, számomra nem az a TERVEZŐ, aki ugyanazt produkálja most, amit külföldön már évekkel ezelőtt piacra dobtak. És a kreativitás még csak nem is pénzkérdés.
    Inkább azt mondom erre, ez egy jó kis középkategóriájú hazai kis márka, ami elmegy, de azt nem mondanám, hogy mekkora baró nagy tehetség és kreativitás és mekkora tervezői agy van ez mögött. Mert nincs:)
    Szóval a szememben közel sem etalon. Kimegyek egy wampra vagy egy kézművesvásárra és százszor, milliószor érdekesebb, kreatívabb arcokat látok, akik érthetetlen és indokolatlan módon túl kevés bemutatkozási lehetőséget kapnak.

20. kisszo:
    2008. 10. 27. 13:00

    zsír: "a divatbemutató akkor érdekes, ha látványos, egyébként pedig dögunalom..."

    Ezzel egyet tudok érteni, miként azzal is, hogy ez a bemutató talán kissé egyhangúra sikeredett (hozzáteszem, nem vagyok tapasztalt látogató). Mindazonáltal láthattunk jó pár szép megoldást, és részemről ennek örülök, mint ahogy annak is, hogy a rendezvény végre méltó keretek között zajlott. (Nem úgy, mint korábban a Gödörben...)
    Folyamatában szemlélve a dolgokat, jelentős fejlődés tapasztalható az utóbbi években, és véleményem szerint ez a tendencia folytatódni fog. Színesedés és több változatosság is várható azáltal is, ha több tervező jut majd el a bemutatkozásig, ennek azonban technikai feltételei is vannak: megfelelő minőségben és folyamatosan kell tudni termelni, amihez viszont vevők kellenek.
    Erre meg létezik módszer: piackutatás és marketing.

21. ARTificial:
    2008. 10. 27. 13:13

    kiwi: egy nanushka nadrág kábé 20-30 ezer közt mozog (nyáron láttam 22000 forintos nanushka sortot. egy hosszúgatya valszeg ennél is több)

22. zsír:
    2008. 10. 27. 18:45

    Abban biztos vagyok, hogy nem azért nem jut el a többi tervező "odáig", hogy bemutatkozzon széles közönség előtt, mert nem tudnak vagy tudnának megfelelő minőségben és folyamatosan termelni, meg egyáltalán, újat kitalálni, szerencsémre ismerek pár arcot és tudom, hogy simán ütik, sőt überelik ezt a szintet. De sajnos ugyanúgy a kapcsolatokról, a pénzről és a háttérről szól minden, mint kis hazánkban oly sok területen. Ha nincs csókosod a médiában, vagy nem áll mögötted egy zsíros szponzor vagy család, akkor lőttek a tehetségednek. Ellenben, ha ezek megvannak, te vagy a "sztár", akkor is, ha amúgy nem lennél az:)
    Kíváncsi vagyok, mikor érjük el végre azt a gondolkodásmódot, hogy nem jó, ha minden egyforma. Külföldön elismerik egymás mellett a bohém, a letisztult, a minimalista, az extrém, az avantgárd, a botrányos, a konzervatív, a dilis, a romantikus, a trendfüggő és a trendeket elutasító tervezőket és egyik sem kevesebb vagy rosszabb a másiknál, nem hasonlítgatják egymáshoz őket, nincs etalon, mert nem ugyanaz a stílusuk és a célközönségük. Na én is ilyen bemutatókra lennék kiváncsi. Itthon miért ez a néhány, mellesleg tök egyforma stílusú tervező van csak futtatva? Ez költői kérdés volt...

23. kisszo:
    2008. 10. 28. 12:56

    Bár a kérdés költői volt, megpróbálok reagálni rá.

    Gondoljuk végig a dolgot! A divat üzlet, még akkor is, ha a hazai oktatásban erről kevés szó esik. Nálunk sokan inkább önkifejezési eszközként szeretnék azonosítani, aminek több oka is lehetséges, ennek boncolgatását azonban most inkább hagyjuk.

    Az üzletben a kapcsolatok pénzt érnek – akár tetszik valakinek, akár nem. Ahol nem áll rendelkezésre kellően sok pénz, ott még kiemelkedőbben fontosak a jól működő kapcsolatok. A pénz önmagában sok mindent megold, de még azzal sem lehet mindent elérni. Ezért ahol van belőle, ott is szükség van kapcsolatkora. Multiplikátor-hatás, ez az, amit sokan nem akarnak megérteni. A kapcsolatok építése éppúgy az üzlet része, mint a tervezés folyamata.

    A kapcsolatépítés pedig messze nem azonos az általad felvázolt testmeleg-sötét-nyálkás-ragadós mutyizással – habár rossz példa is akad bőven. Lehet a kapcsolatokat helyesen, okosan, tisztességesen is használni, sőt, hosszabb távon csak így érdemes, hiszen mindennek ára van.

    Te pl. a szponzort is szitokszóként említed, holott a boltban a kenyérért pénzzel fizet a tervező is, nem tehetséggel. Nem ártana fertőzött lepelként eldobni a sértett, meg nem értett művész image-ét és lépni egyet a profizmus felé. Ahelyett, hogy irigykedünk és sanda szemmel nézünk mindenkire, aki kicsit is sikeresebb nálunk, esetleg megpróbálhatnánk ellesni, mások hogyan csinálják? Lehet, hogy tanulnánk belőle valamit, és ahelyett, hogy sértetten duzzogunk, kifogásokat keresünk és értetlenkedünk, vállunkat vonogatjuk, akár tehetnénk is valamit a magunk boldogsága érdekében.

    Szerintem nem a stílusok iránti nyitottságról van szó, hanem szemléletről.

    És bocs a hosszú hozzászólásokért, ennek talán nem itt van a helye.

24. ARTificial:
    2008. 10. 28. 16:24

    ez mind nagyon jól hangzik, de hogy jön ide? xD

25. zsír:
    2008. 10. 28. 20:26

    ÓÓ, drága, én igazán örülnék, ha több fiatalt szponzorálnának a pénzemberek. Nem szitokszóként szántam a szponzort, bocs, ha így volt érthető. Bár én nem a divatszakmában dolgozom, de az én területemen is fontosak a kapcsolatok...mint a legtöbb helyen. És itt nem is ez a gond, hogy van, akinek akad kapcsolata, hanem az, hogy baromira szemet szúr, hogy HOL MARAD A TÖBBI?
    Másrészről meg ne haragudj, kapcsolatok ide vagy oda, azért el kell ismerni, akinek a közeli családtagja a divatszakma egyik elismert sztájlisztja, akinek saját divatlapja van, oda nem olyan nagyon nehéz a tesónak, meg az egészen közeli barátoknak bekerülni. És nyilván védeni kell magukat a konkurenciától, érthető, hogy ott más nem rúghat labdába. Ez érthető. És pech a többieknek, hogy se tesó, se keresztapu, se nagymama se senki nem bennfentes a szakmában...És nem az a baj, hogy valakinek van kapcsolata és ezáltal elér valamit, hanem az, hogy úgy teszünk, mintha más nem lenne és ami a csapból is folyik, az a szuper, az az etalon. Pár éve a Zoób és a Náray volt az egyetlen, akiről hallani lehetett, már durván csömöröm volt (van) belőlük, pedig akkoriban is voltak mások, sokkal jobbak...szóval attól, mert a média rászáll egyesekre, attól még nem kell azt hinni nekünk, fogyasztóknak, hogy ez a magyar dizájn csúcsa...köszönöm, hogy elolvastad. Szerintem nincs baj a hosszú hozzászólásokkal, hol beszéljünk meg divattal kapcsolatos kérdéseket, ha nem a divatblogokban?

    Én továbbra is várom a sokszínű palettát, az érdekes divatbemutatókat, egymás mellett Armanit, Cavallit, Gallianót, Westwoodot, Balenciagát, Viktor&Rolt-ot, Ungarot, Hilfigert stb. stb. stb...persze mindezt a mi magyar tervezőinkkel, az ő sajátos, változatos stílusukban. És engem a Zoób se zavarna, meg a Náray se, ha lenne mellettük sokféle más stílus is.

    Én egyébként pont ebből az okból kifolyólag ezen a blogon is mindig a sokféle és változatos utcai viseleteket értékeltem (és védtem), még akkor is, ha nem stílusom, egyszerűen azért, mert a változatosság gyönyörködtet.

26. kisszo:
    2008. 10. 28. 22:38

    Szinte minden leírt szavaddal egyetértek, egyetlen dolgot azonban másképpen gondolok: a 4-5 megszokott név dominanciája számomra valaminek a nyitányát és nem a crescendóját jelenti, az, hogy ők akkora résnyire nyitották az ajtót, ahová már befér a lábuk - és ezzel hosszú idő után sikerült végre fiataloknak bekerülni abba a (még jócskán korlátozott) köztudati tartományba, ahol eddig csupán Zoób Katti és Náray létezett (vagy ők sem) -, inkább reményt adhat minden fiatal divattervezőnek, bármilyen patetikusan hangzik is ez. Még didaktikusabban, szerintem ők nem kiskakasok egy szemétdombon, hanem úttörők egy több lehetőséggel kecsegtető világba(n), és hidd el, jönni fognak majd a Westwoodok, Gallianók, Cavallik, csak ki kell várni. Szerencsére vannak tehetségek, de ugye tudjuk, hogy nem minden tehetség jut el az ismertségig. (A siker nem csak tehetség dolga, szerencsés bolygóállás, jó időben jó helyen levés, kitartás és ki tudja még mi minden szükséges hozzá.) Én abszolút bizakodó vagyok.

27. zsír:
    2008. 10. 29. 2:23

    Örülök, hogy azért van, amiben egyetértünk:)
    Én akkor lennék bizakodó, ha más arcok is legalább ugyanekkora (vagy csak fele ekkora) figyelmet kapnának. De nekem inkább az a benyomásom, hogy ugyanaz ismétlődik, ami korábban Nárayékkal: más nem juthat a körön belülre, nem engednek mást is közel a tűzhöz. Pl. Marie Claire, ha már megszervez egy ilyen bemutatót, remek kifutóval, miért nincs köztük mondjuk Pazicski, vagy Bodza, vagy Aquások, vagy sorolhatnám még azt a pár nevet, akire érdemes lehet figyelni...Ennek ékes bizonyítékát abban látom, hogy már nem is tudom, hányadik ugyanolyan, tökegyforma Nanushka, meg Jesuisbelle, meg Use kollekciót nézzük végig szezonokon keresztül (ráadásul egy elvileg nyitott divatlap szervezésében), mintha semmi más nem lenne és a csapból is ők folynak, mint Zoób és Náray. És nincsenek színek, nincsenek minták, nincsenek érzelmek, csak tömegcikk-szagú, de attól drágább hazai termékek. És már pár éve ez megy, ami nem baj, mert legalább van magyar márkatermék is a piacon, csak én hiányolom a többit és velük együtt a változatosságot. Más talán azért nem hiányolja, mert nem is tudnak róla, hogy még milyen sok tehetséges "többi" van (mondjuk a magyar Marie Claire biztos tud róluk). Na, azért nem olyan túl sok, (mert tény, hogy van sok szakbarbár is) de egy 6-7-8 tervezőt, tervezőcsoportot simán fel tudnék sorolni, akikre érdemes legalább ennyire odafigyelni, ha már a cél oly' nemes, hogy bemutassák a fiatal tervezőgenerációt.

    Na, én részemről a témát kiveséztem. Mindig ez van, ha valamibe belebonyolódom, óriási bejegyzések, aztán egy darabig nem jövök:) szevasztok

28. kisszo:
    2008. 10. 29. 9:35

    Éppen azt állítom, hogy amíg 7-8 tervező(csapat) van összesen, addig nem fogunk látni ugyanannyit a reflektorfényben, mert a világ nem így működik. Előbb ki kell alakulnia egy olyan képnek a közgondolkodásban, hogy létezik hazai divatipar megfelelő színvonalon, majd meg kell teremtődjön annak piaca is. Szerintem az említettek épp ezen dolgoznak, méghozzá keményen.

    Amint növekszik majd a torta, és a színvonalas tervezők száma elér egy kritikus tömeget, úgy fog a torta szeleteihez egyre többjük hozzáférni.

29. zsír:
    2008. 10. 29. 20:27

    Félreértettél. Nem összesen tudok 7-8 csoportot ill. tervezőt felsorolni, hanem ezeken a Marie Claire által futtatott tervezőkön kívül. Tehát pluszban. És hadd döntsék el az emberek (fogyasztók), hogy milyen tortát szeretnének. Lehet, hogy most csak dobosat árulnak mindenhol, pedig sokan szeretik az epreset vagy az oroszkrémet is:)
    Nem kell ahhoz csak őket futtatni, hogy a többiek is megismerhetőek legyenek, ez egyáltalán nem logikus. És rajtuk kívül is még sokan keményen dolgoznak azon, hogy itthon újra legyen textilipar. Mert igény van rá (sokféle egyedi cuccra), csak érthető, hogy aki dobostortát árul, az nem akarja, hogy lehessen másfélét is kapni, mert ugyebár az konkurencia:)

    Arra meg nem szabad várni, hogy itthon kialakuljon magától valami, mondjuk textilipar, mert azért olyan nagy igény erre a 4-5 egyforma tervezőre nincs, hogy ők alapozzák meg az ipar jövőjét. Sajnos, kevesek, ehhez sok ember kell és széles kínálat és persze egyediségre vágyó, igényes közönség.
    Csak nem bírom ki, hogy ne szóljak hozzá:)

30. kisszo:
    2008. 10. 31. 12:16

    Nem értettelek félre. Én azt gondolom, hogy ha van ma összesen 10-12 releváns tervező/tervezőcsoport idehaza, akkor az a tény, hogy 4-5-nek már sikerült reflektorfénybe kerülnie, igen jó átlagnak számít. Ők azok, akik a tehetségen felül jól éltek a lehetőségeikkel. Részemről remélem, hogy hamarosan kialakul egy erős vásárlói réteg is, aminek következtében az egész lendületet kap majd. Ezzel párhuzamosan aztán többeknek lesz lehetőségük bemutatkozni is. Egyelőre itt tartunk és szerintem ez sem kevés, meg kellene becsüljük.

31. kisszo:
    2008. 10. 31. 12:42

    Még annyit, hogy ne legyenek illúzióink, ez kemény munka lesz, komoly a versenyhátrány. Nincs textiliparunk, az anyagokat külföldről kell behozni, ami pénz és idő. Tudjuk azt is, hogy minden tíz ruhaneműből kilencet a kínai piacon vesznek meg, a maradék 10 százalék nagy részét pedig a plázákban, illetve külföldön. Dávid harca ez Góliáttal szemben, de korántsem reménytelen. Racionális gondolkodással, innovatív tervezéssel (nem csak a dizájn területén) komoly eredményeket lehet elérni, ezt mutatják a nemzetközi példák is.

32. zsír:
    2008. 10. 31. 13:50

    Szerintem is jó dolog, hogy ennyián már bekerültek az ismeretségbe, egyáltalán nem gond ez. Hangsúlyozom: nekem az a gond, hogy baromira egyformák és úgy vannak itthon "eladva" (média által), mintha ők lennének az egyedüliek. Tehát, egy külső szemlélőnek úgy tűnhet, hogy Magyarországon mindenki egyforma, még a tervezők is. Hogy nem használ senki színeket, se mintákat és baromira "ismerős" ruhákkal találkozhatunk még a kifutókon is. Nincs romantika, nincsenek punkok, nincsenek rockerek, se loliták, nem ismerjük a kockásat, a virágmintát, az absztraktot, a csipkét stb. Pedig korántsem így van...és ez most független attól, hogy mekkora vásárlóréteg van és a kínain vásárolnak-e az emberek (sajnos), vagy, hogy honnan származik a textil. Pedig vannak kreatív tervezők, akiket meg kell(ene) mutatni, hogy a többiek is élhessenek a lehetőségekkel, mert tuti rájuk is lenne igény. De amíg tényleg csak egy szűk rétegnek van igénye és pénze az egyedi cuccokra, addig érthető, hogy aki már "benn van a körben", az nem akar osztozkodni a tortán, hisz ez az üzletről szól és abszolút megértem.
    De attól még nem kéne az emberekkel elhitetni azt (és ez a média hibája, valamint a mecénások hiánya), hogy a magyarországi tervezői kreativitás csak ennyiből áll:)

33. manda:
    2008. 11. 04. 15:19

    Ha már így nekiszaladtunk a tervezőknek kedves hozzászólók, akik annyira nagyon értenek a divathoz, mi több a magyar tervezőkhöz, ajánlanám figyelmetekbe a következő tervezőket, mind minőségben, mind árban nagyon jó befektetés: USE, Nagy Adrien, Je suis belle. Ha segíteni akartok, inkább vegyétek a ruhákat, hordjátok, és ne dumáljatok ennyit.

34. zsír:
    2008. 11. 05. 14:13

    manda: miért fáj az neked, ha más tervezőkről is beszélünk, nem csak azokról, akiket te preferálsz??
    "Ne beszélj sokat, vásárold meg, amit a média beléd súlykol és kuss! A többiekről pedig tilos beszélni, úgy kell tenni, mintha más nem is létezne, úgyhogy kuss!"
    Gratulálok ehhez az "intelligens fogyasztói magatartáshoz"....

    Én tényleg, de TÉNYLEG nem értem ezt a hozzáállást....:)))

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.

Név:
Email cím:
Honlap:

Kód: